videos欧美另类s

videos欧美另类sAz videos欧美另类s (r?viden: KFKI) a Magyar Tudományos Akadémia két?kutatóintézetének (MTA Wigner Fizikai Kutatók?zpont, MTA Energiatudományi Kutatók?zpont) telephelye Budapesten, Csillebércen. Korábban egyetlen intézmény volt, amit K?zponti Fizikai Kutatóintézet néven alapították 1950-ben (innen a r?vidítés). 1992. január 1-jén vált szét ?t intézménnyé (melyeknek utódintézetei a fenti WFK és EK). A telephely fenntartásáról azóta a KFKI ?zemeltet? Kft. gondoskodik. Ezeken kívül t?bb, részben a korábbi KFKI-b?l kivált, f?ként technológiai és informatikai cég is a telephelyen m?k?dik, világviszonylatban is egyedülállónak mondható, nagyrészt természetes erdei k?rnyezetben.

Légi felvétel a KFKI telephelyr?l

Kezdetek

A Minisztertanács 1950. augusztus 18-i határozata alapján a KFKI 1950. szeptember 1-jén kezdte meg hivatalos m?k?dését. F? célja az el?készít? bizottság megfogalmazása szerint a magyar fizikának a t?bbi tudományágéhoz képest is nagyobb elmaradottságból való kiemelése volt. Els? igazgatójának Kovács István atomfizikust kérték fel.

A második világháború után a radar és az atombomba hatására a politikusok felismerték a fizika fontosságát. Számítottak a harmadik világháború r?vid id?n belüli kit?résére. Atombombát Magyarországon nem akartak létrehozni, de fel akartak készülni a radioaktív sugárzás mérésére és hatásainak kezelésére. Az intézet legfontosabb részlegei ennek megfelel?en kezdetben az atomfizikai Simonyi Károly, radiológiai Bozóky László és kozmikus sugárzási osztálya volt Jánossy Lajos vezetésével. Az intézet méreteivel illeszkedett a számos hasonló szovjet és nyugati (nála nagyobb) intézetek sorába.

A forradalom utáni id?szak

1956 után az alapkutatások mellett el?térbe kerültek az alkalmazott kutatások, s?t a nyugati embargó hatásainak cs?kkentése céljából a technológiai fejlesztések és a gyártás is. Az alapkutatások azonban mindig jelent?s súllyal szerepeltek a részecskefizika, magfizika, optika, szilárdtestfizika, anyagtudomány, ?rkutatás stb. területén.

1956-ban kormányd?ntés alapján Pál Lénárd vezetésével kezdték építeni a kísérleti reaktort, amit 1959. március 25-én helyeztek üzembe. 1971-t?l a KFKI részt vett a Paksi Atomer?m?vet el?készít? kutatásokban, az er?m? els? blokkját végül 1982-ben helyezték üzembe.

Az 1970-es években és az 1980-as években sorozatban gyártották az akkor Cocom-listás DEC VAX és MicroVAX gépeinek másolatait, a saját fejlesztéssel megn?velt gyorsaságú TPA-számítógépeket.

KFKI/Orion terminál a TPA-hoz

Az ?rkutatásban való k?zvetlen részvétel az 1970. november 28-án szovjet Vertyikál-1 rakétával a világ?rbe emelked? KFKI-gyártmányú mikrometeorit-csapdával kezd?d?tt. 1980-ban Farkas Bertalan vitte magával az ?rbe az els? fedélzeten is használható dozimétert (Pille dózismér?), amit 1984-ben az amerikai Sally Ride is eredményesen használt. Az 1980-as években indult a máig legnagyobb magyar ?rvállalkozás a Vénusz-Halley (VEGA) – programban való részvétellel Szeg? Károly vezetésével.

A KFKI a kormány Tudománypolitikai Bizottságának 1974-es határozata alapján 1975. január 1-jét?l kutatók?zpontként m?k?d?tt tovább. A korábbi tudományos osztályok helyett széles k?r? ?nállósággal rendelkez? tudományos intézeteket hoztak létre:

  • Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet (RMKI)
  • Szilárdtest Kutató Intézet (SZTKI, ami 1981-ben kettévált):
    • Szilárdtest Fizikai Kutató Intézet (SZFKI)
    • Mikroelektronikai Kutató Intézet (MKI)
  • Atomenergia Kutató Intézet (AEKI)
  • Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI)
A rendszerváltás hajnalától napjainkig

A KFKI 1985-re érte el létszámfejl?dése maximumát, a Magyar Tudományos Akadémia akkori kb. 3000 tudományos besorolású alkalmazottjából mintegy 600 dolgozott itt. Az 1980-as évek k?zepén megt?rt a lendület, intenzív bels? viták folytak arról, hogyan tovább, általában az alapkutatások súlya volt a kérdés. A KFKI kormányzati segítséget is kért, hogy nemzeti laboratóriummá alakuljon. 1989-re véget ért az embargó, ez és a rendszerváltás megérlelte az ipari és fejleszt? tevékenységek gazdasági vállalkozásokba való kiszervezését, és az intézet teljes újjászervezését. A KFKI tudományos intézetei teljes ?nállóságot kaptak az Akadémia keretén belül. A f?igazgatói poszt megsz?nt, az intézeteket igazgatók irányítják.

Jelenleg a telephelyen található kutatóintézetek (utódintézetek 2012. január elsejét?l):

2019. szeptember 1-t?l a kutatók?zpontok az MTA-tól átkerültek az E?tv?s Loránd Kutatási Hálózathoz és a nevük megváltozott:

A cikk az alábbi forrás alapján készült: http://hu.wikipedia.org/wiki/MTA_K%C3%B6zponti_Fizikai_Kutat%C3%B3int%C3%A9zet